Erős orvosság a rossz lehelet ellen

Súlyos betegség tünete lehet a rossz lehelet Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró A rossz szagú lehelet azon túl, hogy igen kellemetlen a vele együtt élőnek, sőt még távolabbi környezetének is, számos betegség tünete is lehet. A rágógumik és egyéb praktikák helyett inkább a megfelelő diagnózis felállítására, és a kiváltó ok megszüntetésére kell törekedni - figyelmeztetnek szakértők. A rossz lehelet már az ókorban is kiemelt szerephez jutott, hiszen például a Talmudban - a zsidók jogi és vallási alapvetésében - elfogadott válóokként szerepelt.

Bár válóokként felhasználni manapság nemigen lehet partnerünk kellemetlen szájszagát, az orvosilag halitózisnak nevezett állapot kétségkívül rányomja a bélyegét az egyén mindennapi életére, és akár szociális elszigetelődéshez is vezethet. A kellemetlen szájszag a lakosság negyedét-felét érinti, amit a környezet általában tabuként kezel, s csak a legritkábban szól a bűzös szájú illetőnek a problémáért.

Erős szájszag? Otthoni praktikák kellemetlen lehelet ellen

Nagy Gábor fogszakorvos, a Semmelweis Egyetem professzora. Hirdetés Fogmosás utáni feladat Az esti fogmosás után sokan elégedetten dőlnek hátra a fotelben, karosszékben annak tudatában, hogy a fogaik patyolat-tiszták.

Ha a fogköztisztítás elmaradt, akkor bizony nem végeztek alapos munkát. Miért hasznos a fogköztisztítás? Súlyos általános betegség jele is lehet A rossz leheletnek számos oka lehet.

A rossz lehelet 11 lehetséges oka

Az esetek túlnyomó többségében a beteg csak úgy érzi, hogy rossz a lehelete, de ezt sem a környezet, sem az objektív mérések nem erősítik meg. A csoportba az ún. A halitofóbiások pedig valósággal rettegnek tőle, milyen a leheletük, ezért akár depresszió vagy öngyilkossági hajlam is jelentkezhet náluk.

Ők pszichológiai kezelésre szorulnak - mondta a fogszakorvos. Ebben az esetben a megfelelő szájhigiénia megoldás lehet.

Ez a kellemetlen szag kiindulhat a szájüregből, a tüdőből, de az emésztőrendszerből is - folytatta a szakértő.

A szájüregből eredeztethető szájszagért leggyakrabban a hiányos szájhigiénia tehető felelőssé, de súlyos fogágybetegségek például az így és a fog közötti tasakban gennytermelő baktériumok szaporodása, fogágygyulladás, parodontitisa csökkent nyáltermelődés, a lepedékes nyelv, vagy a szájüregben kialakult, bakteriálisan felülfertőzött sebek is okozhatnak kellemetlenségeket.

Amennyiben rendszeres fogmosással, fertőtlenítő szájöblítők egy-két hetes használata után sem múlik a szag, forduljunk fogorvoshoz!

A szájszag indulhat a légutakból vagy a gyomorból is.

A gyomorszáj elégtelen záródása reflux, rekeszizomsérvvagy bármilyen pangó, gennyes váladék a tüdőben tüdőgyulladás vagy hörghurut esetén is okozhat szájszagot, mint ahogy a krónikus arcüreggyulladás is - magyarázta Nagy Gábor, hozzátéve: leggyakrabban mégis belső szervi megbetegedést kell keresni a háttérben.

A rossz szájszag ugyanis utalhat előrehaladott máj- vagy vesebetegségre is.

Elhanyagolt, vagy fel nem ismert cukorbetegség legjellemzőbb tünete lehet az acetonos-gyümölcsillatú lehelet, ha ezt tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz - tanácsolta a fogorvos, hozzátéve: ezekben az extrém esetekben egyéb belgyógyászati tünetek is jelentkeznek már, erős orvosság a rossz lehelet ellen az alapos általános orvosi vizsgálat típusú szalagféreg kezelés. Forrás: WEBBeteg.