Laposférgek típusú idegrendszer, Laposférgek típusú idegrendszer
Tartalom
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
Laposférgek – Wikipédia
Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Laposférgek típusú idegrendszer azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég. A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet.
Az elkülönült feji végen laposférgek típusú idegrendszer az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a külső ingereket. A laposférgekfején például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. A kívülről érkező hatásokat feldolgozó idegsejtek is a fejtájékon tömörülnek. A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik. Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Az idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva.
Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
Az idegrendszer tehát már nem hálózatos, hanem központosult. Az ilyen típusú idegrendszert, amelyben az idegsejtekdúcokbacsoportosulnak, dúcidegrendszernek nevezzük.
A dúcok képezik a központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert. A központosult idegrendszer sokkal hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos. A fejen például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van.
Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak.
A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják. Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjedő, lassú mozgást eredményez. Ha a keresztirányú izomzat húzódik össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik.
Ha az állat egyik oldalán a hosszirányú izmokösszehúzódnak, akkor ott megrövidül a test. Ez azt eredményezi, hogy az állat az összehúzódott oldala irányában laposférgek típusú idegrendszer. Laposférgek táplálkozása Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik. Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül.
Tartalomjegyzék
A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal felveszik és sejten belül megemésztik. Ezeknél az állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a csalánozóknál. A középbél gazdagon elágazik, ez biztosítja, hogy a tápanyagok a test minden részébe eljussanak.
Egészség mentén: Az idegrendszert érintő betegségek 2.
A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el. A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek. Számos élősködő fajt is ismerünk. Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek.
Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe kerülnek. A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik.
- Idegrendszer A hormonrendszer mellett az idegrendszer vesz részt a szervezet működésének szabályozásában, a folyamatok összehangolásában.
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
A testfolyadékból a kiválasztandó anyagok a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak. Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük.
Bevezetés az állattanba
Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek. Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot.
Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek. Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik vége irányában kúsznak a felszínen. Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű.
Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása.
Laposférgek típusú idegrendszer A központi idegrendszer fejlődési rendellenességei méregtelen dalszövegek Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles. Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez. Mi a csigaszerű férgek neve jumeau paraziták, emberi bélférgek kezelése orias zsinorfereg.
Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a kültakaróhámszövetecsillós, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt.
A csillózat segítségével az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen. Az örvényférgekragadozó állatok.
Laposférgek típusú idegrendszer - Navigációs menü
Galandférgek osztálya Galandféreg teste és a fej mikroszkópos képe A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
A galandférgekélősködő állatok. Egyes emlősök, például az emberközépbelében élnek, és a már megemésztett tápanyagokattestfelületükön át veszik föl, saját emésztőszerveik nincsenek. Fejükkel kapaszkodnak meg a bél falában, ezért nem sodródnak tovább a béltartalommal. Testük több méter hosszú is lehet.
Összefoglalás Az idegrendszer a környezet ingereinek felfogására, az ingerek feldolgozására, valamint a megfelelő válaszreakciók kidolgozására szerveződött szervrendszer. Alapja az idegszövet, amely idegsejtekből neuronokból és támasztósejtekből glia áll. Inger felvételére minden sejt képes, ám az idegsejtekben erre és az ez által kiváltott ingerület továbbítására speciális struktúrák receptorok, sejtmembrán, sejtnyúlványok jöttek létre. A differenciált idegsejtek sejttesttel perikarion és egy vagy több nyúlvánnyal rendelkeznek.
Rendkívül sok petét termelnek, melyek a széklettel ürülnek. A petéketháziállatok pl. A borsókás húsemésztésekor a lárvák a bélbengalandféreggé alakulnak át.
A vágóhidakon az állatokat szakemberek ellenőrzik, ami elég nagy biztonságot nyújt, ha a húst boltban vásároljuk meg. Ezen kívül a fertőzést úgy előzhetjük meg, ha a marha- és sertéshúst, de különösen a vadhúsokat alaposan átsütjük vagy jól megfőzzük, mert magas hőmérsékleten a borsóka elpusztul.
