Miert hivjak a balatont a magyar tengernek. Balatoni érdekességek - 10 dolog, amit a Balatonról tudni érdemes!

A Balaton belfergesseg elleni szerek más, nagy tavak keresztmetszetével összehasonlítva Ezek között bizony a mi Balatonunk kicsinyke kis tó.

Egyik partjáról mindig látni lehet a másikat. Csak Tihanyból nézhetünk nyugatra úgy, hogy nem látjuk a tó nyugati végét s a víz az éggel látszik érintkezni. Ázsiában a Jang-ce-kiang-folyó torkolata olyan széles, hogy a folyó közepéről nem látni a partokat.

Ne is beszéljünk az Amazonasz, délamerikai folyó óriási torkolatáról, mert az nagyobb, mint az egész Dunántúl.

A tóban kb.

Egy miert hivjak a balatont a magyar tengernek olyan négyzet, amelyiknek minden oldala egy kilométer. Az egész tó felülete tehát millió négyszögméter.

Balaton – Wikipédia

Mivel egy négyszögméter területen három ember állva elfér, tehát a Balaton jegére millió ember férne rá állva. Csakugyan elfér-e egy négyszögméter területre három ember?

A legjobb dolgok a Balatonon: Balatonfüred

Embere válogatja! Van olyan terjedelmes hölgy, aki maga elfoglalja az egy négyzetmétert de azért pizsámában rémisztgeti a fürdőtelepetviszont vannak olyan cingár emberek, hogy négyen is elférnek egy négyszögméteren. De átlag felnőtt emberekkel nem sikerülne a kísérlet, három ember, felnőtt ember számára átlag kevés volna egy négyszögméter. Ámde az emberek közül átlag minden hatodik tíz évnél fiatalabb gyermek, ezek pedig kényelmesen elférnek négyen is egy négyszögméteren.

A csecsemőket meg nem is lehet számítani, mert azokat próba esetén az anyjuk biztosan a karján tartaná. Így tehát egész bizonyosan elférne a tó jegére millió ember. Ha még a Kis-Balatont is ide számítjuk, akkor millió ember elférne a jégen, tehát az egész földi emberiség! Persze, ha valami emberfölötti hatalom ezt a kísérletet végre tudná hajtani, nagyon furcsa képe volna a társaságnak! Az egyik nagy darabon dideregnének a négerek, hol lehet vásárolni drogos áron s bizonyosan pokoli lármát csapnának.

Óriási területet foglalnának el a kínaiak millió ember! Alighanem összeszólalkoznának és tettlegességre is vetemednének a japániak Legjobban érezné magát az a néhány ezer eszkimó, akit az Északi-Sarkvidékről tereltek ide.

Ott volnának az amerikai indiánusok az ausztráliai, kukacevő vad bennszülöttek, a vérengző újguineai pápuák, meg a szép hogyan lehet a férgeket otthon felnőtteknek kezelni. Az európai népek közt vigyázni kellene, hogy a franciák ne kerüljenek a németek mellé, meg a horvátok se a szerbek mellé, mert elagyabugyálnák egymást.

Az európai népek csoportjában a nőket külön kellene állítani a férfiaktól, mert különben igen nagy szorongás támadna egyes helyeken, viszont más helyeken meg nagyon "tágítanának" a férfiak!

Helyenkint - de nem olyan sok helyen meg a nők! Esszerint tehát mégis nagy tó a mi Balatonunk, ha szorosan ugyan, de mégis ráférne az egész emberiség. Azt is mondhatnók, hogy nem a tó nagy, hanem az ember kevés.

Dehogy kevés! Túlságosan sok! Mindjárt ott leszünk, hogy nem lesz képes a Föld eltartani őket, azért marakodnak egymással állandóan. Tudjuk, hogy a Balatonnak hosszas alakja van s hossza kerekszámban 70 kilométer. Mindenféle pedáns okoskodás itt fölösleges, mert ilyen szabálytalan idomnak hosszáról beszélni nem igen lehet.

A tóra fektethető leghosszabb egyenes vonal kérdése is abszurdum, Tihany miatt. De nem is kell ezen a fejünket törni. Elég, ha tudjuk, hogy a tó 70 kilométer hosszú, körülbelül. Ezt az autó jó úton egy óra alatt kényelmesen megfutja. Gondoljuk el, hogy a Sogne-fjord Norvégiában km hosszú, egy-két kilométer széles sikátor m magas sziklafalak közt. Ezzel bizony a mi Balatonunk nem versenyezhet. De majd a hegyekről később beszéljünk. Azért nem adnám oda a Balatont a Sogne-fjordért!

Ázsiában, Afrikában, Canadában az akkora tavaknak, mint a Balaton, még a nevét sem tudjuk. Messze elmarad a Balaton a svédországi Vanern- és Vattern-tavaktól, meg az oroszországi Onega- Ladoga- és Pejpusz-tavaktól. Hát még az óriási Kaspi-tó, meg az Aral-tó! Még öbölnek is kicsiny mellettük a Balaton! Óriások a keletafrikai, meg az északamerikai nagy tavak. Csak az Alpok gyönyörű tavai: a Genfi, Boden, Vierwaldstatti, Maggiore, Como és Garda tavakkal lehet összehasonlítani s ezek közül mindegyiknél nagyobb.

A Balaton "kicsinységét" még inkább jellemzi sekélysége. A tó közepes mélysége, pontos, pedáns számítások szerint, rendes, közepes vízállás idején majdnem éppen pontosan 3 méter. Persze nem mindenhol egyforma mély. Az északi part felől indulva, a víz elég hirtelen mélyed le 2 méterre, aztán csak nagyon lassan mélyül 3, majd 4, némely helyen öt méterre.

A tó rendes, legnagyobb mélységei tehát méternyiek. Csak egyetlen kivételes, túlmélyült helye van a Balatonnak.

• Tartalomjegyzék Miert hivjak a balatont a magyar tengernek.
• Giardia virus symptoms
• De miért nem nevezzük Pelsónak, ami a római neve?

Ez a hely közvetlenül a tihanyi rév előtt van, és 11 méternyi. Hosszas, keskeny gödör ez, majd megtudjuk mi az oka, de olyan kicsiny gödör, hogy a tó átlagos mélységére nincsen nagy befolyása. A középmélység annyit jelent, hogy ha a tó fenekét úgy alakítanánk át, hogy az mindenütt egyforma mély legyen s mégis éppen annyi víz férjen bele, mint amennyi a tóban valóban van, akkor ez a mélység véletlenül éppen 3 méter volna. Ez bizony nem nagy mélység!

Ha két rendes termetű ember egymás fejére áll, a felsőnek a feje kinn volna a vízből. Ha a tó fenekén olyan magas fák nőlnének, mint amilyenek a mi rendes bükköseink vagy tölgyerdeink fái, tehát m magasak, akkor bizony a fák lombjaitól nem látszana meg a víz.

Még a tihanyi "Kút" nevezetű 11 méter mély gödröt is eltakarnák a lombok. Ha csakugyan felnőne ez az erdő a tó fenekén, akkor Tihany hegyeiről csak végtelen zöld lombtengert látnánk, mintha nagy síkságot lepne el az erdő.

Az Amazonasz őserdei ilyenek az Amazonasz árvize idején. Elönt ilyenkor ez a folyamóriás akkora területet, mint az egész Magyarország! Repülőgépről semmit sem lehetne látni a folyam kiöntéseiből. Ha a Balatonról domborművű mintát akarnánk készíteni, a magasságok és mélységek természetes arányában, akkor látnánk csak, hogy milyen sekély víztükör a Balaton! Képzeljük el, hogy a domborművet igen nagyra készítenénk, úgy hogy a Balaton hossza 7 méter volna.

Ennek ezredrésze egy tizedrész milliméter. Esszerint tehát egy métert 0,1 mm jelentene. A tó mélysége 3 méter, tehát ezt 0,3 mm vastag üveglemezzel lehetne mérték-helyesen utánozni. Ilyen vékony üveglemezt nem is készítenek, legfeljebb kis darabokban, tudományos célokra. A Genfi-tó fenekének nagy darabja méter átlagos mélységben van, tehát a Genfi-tó domborművű modelljén a vízréteget 30 mm vastag üveglemez mutatná be arányosan.

Ez is persze nagyon csekély mélység az óceánok óriási mélységeihez képest. A legnagyobb ismert mélység 10 km a Fülöp-szigetek mellett, ennek a mi modellünkönéppen egy méter mélység felelne meg. A domborműveket nem szokás úgy készíteni, hogy a távolságok mértéke ugyanaz legyen, mint a magasságoké és mélységeké, hanem rendesen 2,5 arányban torzítani szokás, mert így jobban szembetűnnek az egyenetlenségek.

Ezeket biztosan nem tudtad a Balatonról!- I. rész

Az előbbi m, az utóbbi m a legmélyebb helyen. Az persze még kérdés, hogy a Tanganyika-tóban nem fedeznek-e föl még nagyobb mélységeket is, ha majd egyszer pontosan tanulmányozzák. Csekély mélysége miatt a Balatonban aránylag nem sok víz van. Ezt megszorozzuk 3 méterrel akkor 1. Ennyi van a Balatonban középvízállás idején. A Duna nagy árvize Budapestnél kerekszámban 10, m3 vizet visz másodpercenkint.

Esszerint egy perc alatt 60 ´ De hisz a Duna hatalmas fergek a lakasban folyam, a Balaton pedig aránylag kicsiny, sekély tó.

Navigációs menü

A Duna középvízállásakor a Gellért-hegy előtt 16 méter mély, tehát jóval mélyebb a tihanyi "Kút"-nál, 11 m-nél. Könnyen ki lehet számítani, hogy a keletafrikai Tanganyika-tóban A Genfi-tóban is mintegy szor annyi van, mint a Balatonban, tehát valóban nem nagy vízmennyiség. A tó sekélységének van néhány igen nagy jelentőségű és érdekes következménye s a Balatont lényegesen megkülönbözteti a svájci és itáliai tavaktól.

Először is a tó vize nyáron sokkal jobban átmelegszik, télen meg sokkal jobban lehűl, mint a mély tavak vize.

Tudjuk, hogy hidegben minden test összehúzódik, melegben meg kiterjed. A víz is. Ha melegítjük, akkor kiterjed, ha lehűtjük összehúzódik, mint miert hivjak a balatont a magyar tengernek higany. Azért használjuk a higanyt a hőmérséklet mérésére.

Mikor kié volt a Balaton? A magyar tenger történetének hat fő szakasza Plattensee - Buja kiállítás a Balatonról az A38 hajón Plattensee, azaz Balaton címmel nyílt kiállítás Tóth Andrej olajfestményeiből a budapesti A38 fedélzetén. Beülök a bár teraszára egy csésze fekete és egy pohár hideg fröccs kíséretében.

A víz nem húzódik össze olyan nagy mértékben, mint a higany, de azonkívül 0o-on megfagy, tehát nem igen lehet a hőmérséklet mérésére használni. Sőt a víznek egészen különös tulajdonsága is van. Minden folyadék legjobban összehúzódik, amikor megfagy.

A víz nem! Ha még tovább hűtjük, akkor kezd kiterjedni s 0o-on egyszerre, ugrásszerűen kiterjed, amikor megfagy. Ez az oka az úgynevezett "kifagyás" tüneményének. Ha például a ház falán a vakolat átázik, aztán ez a vakolatban levő víz éjjel megfagy, akkor a jég hirtelen kiterjeszkedése elválasztja a vakolatot a faltól, sőt a vakolat egyes darabjait is egymástól s a vakolat lehull.

Némely építőkő is ilyen rossz tulajdonságú, hogy "kifagy", vagyis a beleszivárgott víz megfagyásakor a kő felszíne elporlik és lehull. A jég fagyásakor való kiterjeszkedése következtében könnyebb, mint a víz, tehát a jég a víz felszínén úszik.

Úgy tudom, hogy nincs más anyag a Földön, amelyik szilárd állapotban könnyebb volna, mint az olvadéka.

Sőt még a víz is csak abban az esetben mutatja ezt a különös tulajdonságot, ha nem sós. A meleg tavak vize a miert hivjak a balatont a magyar tengernek éghajlatunk alatt télen lehűl. A hideg víz nehezebb, mint a meleg tehát a lehült részecskék lesüllyednek a mélységbe s helyettük meleg víz jön a felszínre. Ez ismét lehűl és elsüllyed.

Az ennél hidegebb víz már nem süllyed le, mert könnyebb! És ilyen marad télen, nyáron állandóan. Csak a felső méter vastag réteg érzi a hőmérséklet ingadozását télen és nyáron. A mély alpi tavak tehát sohasem fagynak be úgy, mint a Balaton.

A Balaton vizének sekélysége miatt, tehát sokkal nagyobb hőingadozásokat tanusít, mint a mély alpi tavak. Ez pedig a Balatonnak igen előnyös tulajdonsága az előbbiekkel szemben. Sekélységének második nevezetes következménye, hogy sohasem olyan tiszta, átlátszó a víz, mint a mély tavak vagy éppen a tenger vize.

A nyílt óceánok vize kristálytiszta. A kellő módon védett és erre a célra szerkesztett fényképezőgépek még méter mélységben is fényhatást tudnak kimutatni. A zsinóron lebocsátott fehér korongot még méter mélységben is látni lehet. A Genfi-tavon m mélységben a korong már nem látszik, de a Balatonban vilagito fereg egy fél méter mélységben is rendesen eltűnik a korong.

A legóvatosabb kísérletekkel sem sikerült a korongot 80 cm-nél nagyobb mélységben meglátni.

Miért pont Balaton a neve a magyar tengernek? - Dívány

A tó vizének homályossága miatt leírhatatlanul szép színjátékai vannak a tó felszínének. De ezt majd csak később beszéljük meg. A tó sekély vize minden hullámzás következtében fenékig felzavarodik, a legfinomabb iszapszemek lebegnek a vízben s ennek igen jó gyógyító hatása van, mert izgatja a bőrt és élénkíti a vérkeringést, anyagcserét.

Nem vagyok ugyan a "gyógyfürdők" hatásáról teljesen meggyőződve, dehát nem vagyok orvos és nem végeztem kísérleteket, de annyit magamon tapasztaltam, hogy a balatoni fürdés után az embert valami rendkívül kellemes bágyadtság fogja el, idegzete lecsillapodik, étvágya megnő s valami olyan szóval ki nem fejezhető, kellemes közérzete támad az embernek, hogy ezt semmiféle mesterséges kádfürdővel elérni nem lehet.

Mindenesetre a tó vizében lebegő, igen finom kovatűk és iszapszemek okozzák ezt. Igaza van a költőnek: "E tó testednek nyújt vidor életerőt". A víz sekélységének igen érdekes hatása nyilvánul meg a tó hullámainak alakjában. A hullámok a sekélység miatt általában rövidek és aránylag magasak, sőt minduntalan átbuknak, tarajt okoznak. Emmiatt veszedelmesebbek, mint a mély tavak hullámai. Igaz, hogy a mély tavon magasabb és hosszabb hullámok járnak, de ezek nem tarajoznak, nem buknak át, tehát a csónak könnyedén siklik egyik hullámról a másikra, de a hullámok nem csapnak be a csónakba.

A Balatonon éppen az a veszedelem vihar idején, hogy a hullámok átbukva, ráomlanak a csónakra, megtöltik vízzel és rendesen felfordítják.