Férgekről emberre terjedő férgek. Férgekről emberre terjedő férgek

Manapság a kedvencként tartott háziállatok és gazdáik között gyakran igen bensőséges a kapcsolat, ami szoros együttélést eredményez. A közös élettér és a sűrű kontaktus pedig óhatatlanul növeli annak az esélyét, hogy a háziállatokon élősködő paraziták az embereket is megfertőzzék.

Számtalan élősködőfajt ismerünk, melyek jelenléte enyhébb vagy súlyosabb állategészségügyi problémát okozhat kedvenceinknek. Ezek ellen a paraziták ellen a legtöbb állattulajdonos próbál védekezni, de az általuk okozott megbetegedések még így is jelentős részét képezik az állatorvosi ellátást igénylő eseteknek.

Az élősködők kártétele két részből áll, egyrészt jelenlétükkel károsítják a gazdaszervezetet, másrészt pedig jó néhány parazita képes további kórokozók bejuttatására. Gondoljunk csak a kutyák kullancs fertőzöttségére, amikor a vérszíváson kívül a kullancsok felelősek például a babéziózist okozó egysejtű bejutásáért a kutya szervezetébe, vagy a szúnyogok zavaró hatásukon túlmenően a szívféreg lárvák behatolását okozhatják.

Most azokat az élősködőket emeljük ki, amelyek jelenléte az emberre is közvetlen veszélyt jelent, vagyis zoonotikus állatról emberre terjedő parazitózist okoz.

Férgek, kukacok az élő testben - HáziPatika

Az élősködők lehetnek külső vagy belső paraziták. A legismertebb külső élősködők a bolhák, kullancsok, tetvek, atkák, szúnyogok és legyek.

A belsőélősködők közé tartoznak a férgekről emberre terjedő férgek, egysejtű paraziták, valamint olyan férgek, melyek a bélrendszeren kívüli egyéb szervekben élnek. Bolhás kutyák és macskák A bolhásság gyakran megkeseríti mind a házi kedvencek, mind az állattulajdonosok életét.

A legelterjedtebb bolhafaj a macskabolha Férgekről emberre terjedő férgek felismely macskákon kívül kutyákat és embert is fertőzhet. De a kutyabolha Ctenocephalides canis is gyakori élősködő. A kifejlett bolhák a kutyák és a macskák szőrzetében elbújva, gyakori csípésükkel és vérszívásukkal ártanak az állatoknak.

Így távolítják el az élő férget a szemből

Erős viszketéssel járó bőrelváltozást, ismételt vakaródzást okoznak, mely bolhanyál allergia esetén még súlyosabb tünetekben is megnyilvánulhat. Ilyenkor az állatok testén, jellemzően a faroktő, hátágyéki részen továbbá a comb oldalán kirágott, szőrhiányos, sebes foltok figyelhetők meg, ezeket nevezi a szaknyelv "hot spot"-oknak. Fiatal vagy legyengült állatoknál a súlyos fokú bolhásság, akár vérfogyottságot is eredményezhet a bolhák vérszívása miatt.

Közvetlen kártételükön túlmenően azonban a bolhák is felelősek lehetnek egyéb kórokozók terjesztéséért.

Magyarországon a legismertebb ilyen kórokozó egy galandféreg faj, az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninummelyet a bolha, mint köztigazda képes terjeszteni. A bolhásság nem csak a háziállatokra, de a környezetükben élő emberekre is veszélyt jelent.

Az embereket csípő bolha ugyanis nem csak kellemetlen, bőrkiütéssel és viszketéssel járó problémát okoz, hanem a korábban említett galandféreggel is megfertőzheti az embert. A közhiedelemmel ellentétben a bolhásságot leggyakrabban nem közvetlenül más bolhás állatoktól kapják el háziállataink vagy az ember, hanem jellemzően a gyermekek helmintikus inváziója környezetből támad a kifejlett bolha az áldozatára.

Ez azért lehetséges, mert a kifejlett bolhák a gazdaállaton szeretnek tartózkodni, a környezetbe jellemzően csak kényszerű hatásokra, így a gazda elpusztulásakor vagy túlnépesedés esetén vándorolnak.

Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

Ezzel szemben a bolhapeték, lárvák a környezetben fejlődnek, és rejtekhelyükön várják, hogy egy megfelelő gazdaállat vagy ember arra járjon, és a kifejlődő bolhák ráugorhassanak. Vagyis egy bolhás macska lakhelyén gyógykezelés hiányában a padlórepedések, bútorrések bolha fejlődési alakokkal telítettek, ahonnan a fertőzött állat környezetében élő többi társállat és gazdáik is ki vannak téve a bolhásság veszélyének.

Bolhák elleni védekezés Arról, hogy milyen komoly fertőzési kockázatot jelent egy család számára a bolhás házikedvenc, említsük meg, hogy egy nőstény bolha az első vérszívást követően, elkezd petéket termelni, naponta akár petét is lerakhat, élete során összesen akár darabot.

Ezek lepotyognak a környezetbe, ahol fejlődésnek indulnak, és néhány héten belül a lárvák bebábozódnak, majd ebben a kokonnak nevezett állapotban eukarióta paraziták a lehetséges gazdák közeledését.

Ha megfelelő áldozatot érzékelnek, akkor kikelnek, és ráugorva bolhásságot okoznak. Az imént leírtaknak megfelelően férgekről emberre terjedő férgek sosem elegendő a bolhás állat egyszeri bolhaírtó kezelése, hanem minden esetben ismételt tartós hatású készítménnyel kell védeni a kedvencünket, valamennyi vele élő társával együtt.

Ehhez kapcsolódóan pedig a fertőzött állat életterét is alaposan takarítani, portalanítani és fertőtleníteni kell, különben a repedésekben megbújó bolha alakok ismét támadni fognak, ezzel állandóan vissza-visszatérő bolhásságot okozva.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Kullancs csípés által okozott fertőzések A kullancsok jól ismert és rettegett élősködők, melyekről a legtöbb ember már fiatal korában megtanulja, hogy óvakodni kell, nem csak kellemetlen bőrbe kapaszkodó és vért szívó jelenlétük miatt, hanem az általuk terjesztett kórokozók miatt is. Nincs ez másként háziállataink esetében sem, ahol szintén több súlyos betegséget előidéző korokozót juttathatnak a gazdaszervezetbe.

Belféreg tunetei embernel Mint az ascaris veszélyes az emberre Mindig a legkisebbeket bántják Női Egészség Éve Ezeket az állatról az emberre terjedő betegségeket nevezzük latinul zoonózisnak. Kerekesférgek, ahol tojásaikat tojják. A férgeket emberről emberre terjesztik? A gyermekek különösen nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen ők igen szoros kapcsolatban vannak az állataikkal, nem képesek felmérni a veszélyt, és kevéssé ügyelnek a személyi higiéniára.

Ezek a kórokozók egyes esetekben embert is fertőzhetnek, de nem kedvenceinken keresztül. Kullancscsípésre van szükség ahhoz, hogy az emberre is veszélyes baktériumok, vírusok a szervezetünkbe jussanak, vagyis egy Lyme-kóros kutya nem tudja a gazdáját megfertőzni a betegséggel közvetlen módon.

A fertőződésre viszont oly módon lehetőséget teremthet, hogy a gazdájával közös élettérbe nagyszámú kullancsot juttat, melyek közül némelyik hordozhatja a kórokozót. A kertben, lakásban lepotyogott kullancsok így már veszélyt jelenthetnek az emberre, valamint a többi velünk élő háziállatra is. Babéziózis és a Lyme-kór Hazánkban a két legnagyobb állategészségügyi problémát okozó kullancs által terjesztett férgekről emberre terjedő férgek a kutyák babéziózisát előidéző egysejtű, Babesia canis, valamint a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferinevű baktérium.

Emellett még ismerünk több olyan betegséget, mely szintén kullancs csípéssel terjed, de ezek gyakorisága kisebb, mint az előbbi kettőé. A babéziózis megfelelő kezelés hiányában gyakran végzetes kimenetelű betegsége kutyáinknak, melyet a vörösvértestekben élősködő egysejtű okoz.

Miközben súlyosan károsítja a vörösvértesteket, ezzel erős vérszegénységet okozva, egyéb szervek fatális kimenetelű elváltozását is előidézheti. A magas lázzal, levertséggel, barna színű vizelet ürítésével, étvágytalansággal járó betegség néhány nappal, legfeljebb két héttel a kullancscsípést követően jelentkezhet. Amennyiben nem történik sürgősen célzott kezelés, melynek során kiirtják az egysejtű élősködőt a szervezetből, valamint a károsodott szerveket támogató infúziós és gyógyszeres beavatkozás, a fertőzött kutya gyakran nem éli túl a következményeket.

A Lyme-kór lassan, gyakran lappangó módon kialakuló betegség, férgekről emberre terjedő férgek jelei lehetnek magas láz, ízületi fájdalmak vagy légúti tünetek. Ezek általában hónapokkal a kullancscsípést követően jelentkeznek, így már szinte lehetetlenné téve azt, hogy biztosan kötni tudjuk egy korábbi kullancsos epizódhoz. Mivel a betegség felismerése nem könnyű, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a folyamatos kullancs elleni védekezésre, ezzel megakadályozva az esetleges fertőzést.

Általános tévhit, hogy a kullancsok szigorúan csak bizonyos évszakokban aktívak, míg az év többi részében nem jelentenek veszélyt. Bár az férgekről emberre terjedő férgek, hogy valamennyi kullancsfajra jellemző egy bizonyos preferencia, amikor nagyobb számban fordulnak elő, de ez a különböző kullancsfajoknál eltérő lehet, ráadásul a változó klimatikus viszonyok folyamatosan befolyásolják. Vagyis csapadékosabb nyarak vagy enyhébb telek a kullancsok aktivitás fokozódásához vezetnek.

A babéziózis terjesztéséért felelős Dermacentor kullancsok például kifejezetten kedvelik az enyhe teleket, csapadékos tavaszokat, míg a száraz nyarakon kevésbé aktívak. Ezzel magyarázható, hogy a babéziózisos esetek száma gyakran megugrik a téli-tavaszi szezonban. A Lyme-kórt terjesztő Ixodes kullancsok viszont aktívabbak a tavaszi-nyári időszakban.

A korábban leírtaknak megfelelően házikedvenceinket egész évben védeni kell a kullancsok ellen tartós hatású készítményekkel, hogy elkerülhessük a potyautas kullancsok hazahozatalát illetve kedvenceink megbetegedését. Tetű és atka a háziállatokra nézve Háziállataink egyéb külső élősködői közül a tetvek ugyan nem jelentenek közvetlen veszélyt az emberre, de néhány atkafaj igen.

Kedvenceink rühatka fertőzöttsége az embert is megfertőzheti, viszketést és bőrkiütést okozva.

Terjedhetnek-e a kutya férgek az emberekre Gyermekek férgekkel kapcsolatos tesztje Minszk Tény, hogy fiatal állatokban gyakrabban fordulnak elő férgek, Nem szabad elfelejteni, férgekről emberre terjedő férgek a férges kutya a többi állatra és az emberekre is veszélyes. Jeles képviselők Ebben a cikkben megmutatjuk, melyek a leggyakoribb 5 betegség, amelyet a kutyák átadnak az embereknek. Nagyon fontos tudni és megakadályozni. Más férgek.

Szúnyogok fertőző szerepe a szív- és bőrférgességben A szúnyogok és legyek természetesen a gyermekek férgeknél a leghatékonyabb gyógyszer embert is zavarják, de ebben háziállatainknak nincs erősítő hatása.

Abban viszont szerepük lehet, hogy a szúnyogok által terjesztett bizonyos élősködők például szív- és bőrféreg az embert is megfertőzzék.

Mégpedig úgy, hogy ha a környezetünkben nagyszámú házikedvenc fertőzött ezekkel a fonálférgekkel, akkor nagyobb eséllyel találkozunk fertőzött vért szívott szúnyoggal, mely így képes tovább oltani a kórokozókat. Emiatt érdemes háziállatainkat, szúnyogokat és legyeket távoltartó készítménnyel is védeni.

Férgesség, amelyek az emberre is veszélyesek Ezzel el is érkeztünk kedvenceink belső élősködőihez, melyek közül most csak azokról írunk részletesebben, melyeknek van közegészségügyi jelentősége is, vagyis emberre is veszélyt jelentenek.

Enterobiasis

Alapvetően két csoportot különböztethetünk meg, az egyik a bélben élősködő férgek, a másik pedig a bélen kívül, egyéb szerveket megfertőző férgek csoportja. Kölyökkutyákban leggyakrabban előforduló féregélősködő A legismertebb és egyben kölyökkutyákban a leggyakoribb féregélősködő az orsóféreg Toxocara canis, Toxascaris leonina. A világszerte előforduló orsóférgesség igen nagy állategészségügyi jelentőséggel bír, de közegészségügyi hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A kifejlett vastag, merev testű, fehér színű orsóféreg mérete elérheti a 18 cm-t is, és a kutya vékonybelében élősködik. A nagy mennyiségben jelen lévő férgek súlyos fokú bélgyulladást, nyálkahártyavérzést, trichinosis parazitológia okozhatnak, extrém esetben a kölyökkutyák lesoványodását, vérszegénységét és akár elhullását is előidézhetik. A felnőtt kutyák már kevésbé fogékonyak az orsóférgességre, de bizonyos ellenálló-képességüket csökkentő hatásra ismét kifejlődhetnek a bélben a férgek.

A vékonybélben élősködő nőstény férgek petéket juttatnak a bélsárba, mely a külvilágra kerülve néhány hét alatt fertőzőképes harmadik stádiumú lárvát tartalmazó petévé alakul. A kutyák orsóféreggel való fertőződése jelentősen függ az életkoruktól, így a kölyökállatok jellemzően még az anyjuk méhében fertőződnek a placentán keresztül, de születésük után az anyatejjel is férgekről emberre terjedő férgek a fertőző lárvákat.

Később lehetőségük van a környezetből szájon át fertőződni a harmadik stádiumú lárvát tartalmazó petével is. Az előbbi két fertőződési mód azért kerekféreg hasmenés, mert a szájon át felvett petékből kiszabaduló lárvák vándorlási hajlammal rendelkeznek, vagyis mielőtt a bélbe jutnának a szervezet különböző részein haladnak keresztül, és egy részük alvó állapotba kerül bizonyos szervekben. Amikor valamilyen immunrendszert csökkentő hatás érvényesül úgy, mint szuka kutyák esetében a vemhesség, akkor ezek az alvó lárvák aktiválódnak és a tejmirigybe illetve a placentán keresztül a kölykökbe vándorolnak.

Ez utóbbi fertőződési módnak még az a velejárója, hogy az újszülött kutyában nagyon hamar kialakul a peteürítéssel járó orsóférgesség, vagyis már a Emiatt szükséges a kölyökkutyákat már 2 hetes korukban féreghajtó kezelésben részesíteni, majd 2 hetente ismételni a féreghajtást.

Zoonózisok - állatról emberre terjedő betegségek

Csak ily módon akadályozhatjuk meg, hogy az anyjától fertőződött kölyök a teljes környezetét beszennyezze a külvilágban rendkívül ellenálló orsóféregpetével. Az orsóférgesség elleni védekezést az teszi még fontosabbá, hogy az érett petével az emberek is megfertőződhetnek. Embereknél azonban a Toxocara canis nem bélférgességet idéz elő, hanem életkortól függően három különböző kórkép alakulhat ki. Gyermekek esetében a larva migrans visceralis jellemző, míg 12 éves kor felett jellemzőbb az ocularis larva migrans ismert még a rejtett toxocarosis nevű kórkép is.

Ismert tipikus fertőződési forrás lehet gyermekeknek az állatok által is látogatott homokozó használata, illetve a mosatlan gyümölcs és zöldség fogyasztása.

Férgekről emberre terjedő férgek. A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Összefoglalva, tehát az a célunk, hogy a féreghajtás során mind a vándorló lárvákat, mind a bélben lévő kifejlett férgeket elpusztítsuk. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor arra törekedjünk, hogy a peteürítést megakadályozzuk. Ennek lehetséges módja az ún. Elterjedt bélférgek Egy másik, hazánkban is elterjedt bélférgesség a kampósférgesség Ancylostoma caninum, Uncinaria stenocephalamely szintén mind állat- mind humán egészségügyi jelentőséggel rendelkezik.

A néhány centiméteres férgek a kutya vékonybelében élősködnek, és súlyos, vérzéses bélgyulladást képesek előidézni. A bélsárral a külvilágra jutó petéből fertőzőképes harmadik stádiumú lárva lesz, mely több módon bejuthat a gazda állatba. A szájon át és a tejen keresztüli fertőződés mellett a lárvák képesek a nedves bőrön keresztül is a szervezetbe hatolni. Emiatt a kampósférgesség gyakori a nem megfelelően tisztán tartott kennelekben, ahol a párás, szennyezett padozatról könnyen behatol a felpuhult bőrön keresztül.