Aszódi: 6000 engedélyből Paks II-nek 30 van meg

  • belföld
  • 2017.09.13
    15:47
  • Greenport
Már most érezhető itthon a beépülő kisméretű naperőművek hatása a rendszerben, ami elég komoly kihívást jelent a hálózat számára, Paks II. viszont legfeljebb a hazai igények 40 százalékát lesz képes kielégíteni – többek közt erről esett szó a 64. villamosenergia-ipari vándorgyűlésen.

Paks II. esetében 10 éve alatt körülbelül 6000 engedélyre lesz szükség, ebből jelenleg 30 van meg, ugyanakkaor ez azt jelenti, hogy tartjuk az ütemtervet – mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 64. Vádnorgyűlésén.

Aszódi hozzátette, Európában a következő 15 évben a nagyerőművek 25 százaléka a kora miatt kiesik a rendszerből. Hasonló a helyzet itthon is, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy Paks II. csak az igények 40 százalékát lesz képes kielégíteni, a maradék 60 százalékra más megoldást kell találni. – Sokszínű energiatermelési összetételre van szükség, az atomerőművi blokkok önmagukban nem lesznek képesek pótolni a kieső erőműveket, ám más nagyerőmű nem épül piaci alapon sem itthon, sem máshol Európában – húzta alá az államtitkár.

Tihanyi Zoltán, a társszervező MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezériazgató-helyettese szerint új kihívások merülnek fel az iparágban, ugyanakkor ma már nem az a kérdés, hogy ezekre tudunk-e választ adni, hanem hogy olyan megoldásokat válasszunk, amelyek ésőbb egymásba illeszthetőek a rendszeren belül.

- Jól előkészített változásokra van szükség, mert ha folyton kísérletezés történik, az bizonytalanságot hoz a rendszerbe, ami sem a rendszer, sem a befektetők szempontjából nem célravezető. A hosszútávú kiszámíthatóság elsőszámú ebben az iparágban, ehhez mindenképp vissza kell találni – mondta Tihanyi.

A jövő elsődleges kihívásai közt említette a klímaváltozás hatásait, vagy hogy a korábbi passzív fogyasztók helyett az aktívak jelnnek meg.

Utóbbi Alkér Zoltán, a Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint is jelentős kihívás, hiszen már most éreztetik hatásukat a hazai rendszerben az egyre nagyobb számban mejelenő háztartási méretű kiserőművek. – Nincs más lehetőség, mint valamilyen tárolási megoldást találni.

Alkér Zoltán elmondta, az NKM egyik fő célja ugyan a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása, amihez komoly költségcsökkentésre és hatékonyságnövelésre van szükség, ám emellett fontos szerepvállalásuk az innovatív technológiák alkalmazásában is. Ennek érdekében az országos egyetemes gáz- és áramszolgáltatói engedéllyel rendelkező társaság a hálózatüzemeltetés és a kereskedés mellett egy harmadik területet is magában foglal, ahol a nem klasszikus engedélyesi tevékenységek gyűlnek össze – mint például az elektromobilitás.

Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal elnökhelyettese a Téli Csomag néven megjelent új uniós energipaici szabályozást ismertetve azt emelte ki, hogy a közeljövőben a megújulókat úgy kell a rendszerbe integrálni, hogy azok piaci feltétekkel működjenek. Ez nem a megvlévő támogatási rendszerek leépítését, hanem az új belépőkre vonatkozó új szabályozást teszik szükségessé. - A ma alkalmazott megújuló támogatási rendszer, a kötelező átvétel nem tartható fenn hosszú távon, de a kiegyenlítő energia tekintetében is sztenderdizálásra van szükség – mondta Grabner.

Megjegyezte, az Európai Bizottság megállapításai szerint nem elég hatékony az energiapiaci verseny, emiatt alacsony a kereskedőváltás aránya, az áraszabályozás pedig torzítja a paicot. Utóbbi kapcsán a Bizottság emiatt speciális piacot állítana fel az energiaszegények számára.

2017. november 22., szerda  •  Cecília
Menü