Ma van a Magyar Feltalálók Napja

„A természet nagy elvekre épül. A természet nem épít külön elveket egy fának, egy bokornak, egy virágnak, egy embernek. Minden egy közös nagy alapelvre épül, úgyhogy végeredményben mindegy, hogy mit tanulmányozunk, ha elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy az élet alapelveit, szerkezetét megértsük.” (Szent-Györgyi Albert)

Június 13-án van a Magyar Feltalálók Napja, amely hazánkban 2009-től, a világ egyéb országainak példájára megrendezett ünnepnap. Az ünnepnapot az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször.

A választás azért esett június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását.

Alig akad olyan nemzet a világon, amely lakosságszámához képest a magyaroknál több feltalálót és Nobel-díjas tudóst „jegyezhet”.

A Magyar Feltalálók Egyesületének 2016. évi gyűjtése alapján alább látható 75 figyelemre méltó magyar találmány és feltalálója:

3,5″ FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell
Arteriográf – Illyés Miklós
Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
Basic nyelv – Kemény János
Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)
Eötvös-inga – Eötvös Loránd
Golyóstoll – Bíró László József
Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
Hangosfilm – Mihály Dénes
Helikopter – Asbóth Oszkár
Hidrogénbomba – Teller Ede
Holográfia – Gábor Dénes
Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György
Neumann-elvek – Neumann János
Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
Részecskegyorsító – Simonyi Károly
Rubik-kocka – Rubik Ernő
Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
Tarhonya – Bőrzacskóban vitte magával a hadba induló magyar lovas. Húsporral összekeverte és felfőzte. A mai instant levesek ősét képezte.
Telefonközpont – Puskás Tivadar
Torlósugár-hajtómű – Fonó Albert
Transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
zajtalan gyufa – Irinyi János
antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám
hengerszék – Mechwart András
sorvetőgép – Kühne Ede
heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás – Kandó Kálmán
alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid (Zeppelin által vált ismertté)
elektromos fogyasztásmérő – Bláthy Ottó
kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)
stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
légmotoros kerékpár – Vedres András
bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T-modell)
organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
filmfelvevőgép – Mihályi József
Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
színes televízió és mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben
Zemplén-féle elszappanosítás és Zemplén-féle cukorlebontás – Zemplén Géza
hexuronsav C-vitamin (aszkorbinsav) – Szent-Györgyi Albert
elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán
légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza
sokszögeszterga – Gellért Károly
Béres-csepp – Béres József
allergofilter – Vajai László
üvegbeton – Losonczi Áron
TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
biogázreaktor – Kiss Péter
direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György
transzverter – Magyar László és Csefkó Pál Tamás
tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
polarizáltfény-terápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata
humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
szintetikus vér (művér) – Horváth István
analogikai számítógép – Roska Tamás
sakk-gép – Kempelen Farkas
Nyugtató – Sellye János
Az űrhajózásban alkalmazott térgeometria – Bolyai János
kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
Floppy őse – Szentiványi Tibor
Forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
Lőelemképző – Juhász István
A Föld alakjának meghatározása – Izsák Imre
Villa, kanál, hús tartósítás – A kora-középkori Európa lakossága sokáig nem ismerte a hús tartósításának módjait (szárítás, sózás, füstölés, főzés) mint ahogyan a villa és kanál használata sem terjedt el. Az ősi magyarok azonban már 9-10. században tartósították a húst és a késen kívül más evőeszközöket is használtak.
Fehérnemű és ing – A fehérnemű és ing használatában a magyarok szintén megelőzték a kontinens nagy részét.
Nadrág, zakó, hosszú kabát és háromnegyedes cipő – A nadrág, zakó (kazak) és hosszú kabát (kaftán) európai elterjedését több szakértő a magyarokhoz köti. A háromnegyedes félcipő mindenesetre kifejezetten magyar találmányként terjedt el.
Gomb – Egyes források arra utalnak, hogy a gombnak, mint ruházati eszköznek az európai elterjedésében jelentős szerepe volt a magyaroknak.

Kép forrása: asztahuha.blog.hu

Források: inventor.hu, wikipedia.hu, tortenelemklub.com

/Ary Tamás/

Legfrissebb