Tegnap döntött az MNB Monetáris Tanácsa

  • elemzés
  • 2018.06.20
    07:41
  • MNB
Tegnap, június 19-én ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Fokozott érdeklődés övezte a döntést.

Tegnap, június 19-én ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Fokozott érdeklődés övezte a döntést. Idén ugyanis a nemzetközi gazdaságban egy átmeneti gazdasági sokknak (olajár növekedés), másrészt egy gazdasági trendfordulónak lehetünk tanúi. Az elmúlt fél évtizedet egy nemzetközi pénzbőség, rendkívül alacsony kamatok és alacsony infláció, illetve csökkenő energiaárak jellemezték. Úgy tűnik, hogy átlépünk egy olyan gazdasági környezetbe, ahol a pénzbőség csökken, a kamatok és az inflációs nyomás fokozatosan emelkedik, illetve az olajár is újra emelkedik.

A Monetáris Tanács a 2018. június 19-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2018. június 20-i hatállyal a jegybanki kamatlábakon nem változtatott, vagyis a kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Kép forrása: mnb.hu

A Monetáris Tanács tegnapi üléséről szóló közlemény indokolásában leírja, hogy az MNB 2001-ben tért át az inflációs célkövetés rendszerére, amelyben elsődleges célja az árstabilitás megvalósítása, amire a nyilvánosan bejelentett inflációs cél elérésével törekszik. Az MNB 2007 óta a fogyasztói árak 3 százalékos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő középtávú inflációs célt. Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció stabilan a cél közelében marad. 2013-tól a megelőző években végrehajtott fiskális fordulat lehetővé tette az inflációs célkövetés hatékonyságának növelését.

A közlemény az elmúlt fél évtized folyamataival kapcsolatban tájékoztat arról, hogy 2013 után az infláció jelentősen a 3 százalékos cél alá csökkent, ezért a pénzügyi stabilitás erősítése és a reálgazdaság élénkítése az alapfolyamatokon keresztül összhangban volt az inflációs cél elérésével. A jegybank mikro- és makroprudenciális jogkörének bővítése, a devizahitelek forintosítása, az Önfinanszírozási program, a Növekedési Hitelprogram, majd a Piaci Hitelprogram sikeresen járultak hozzá a válság során megsérült monetáris transzmisszió helyreállításához, a pénzügyi stabilitás erősítéséhez és a reálgazdaság megfelelő ösztönzéséhez. 2018 során ugyanakkor az infláció újra a cél közelében alakul, így a jegybanki politika fókusza visszahelyeződik az elsődleges mandátumra, az inflációs cél elérésére és fenntartására.

Az indokolás felhívja a figyelmet, hogy az MNB, a monetáris politika időhorizontján az inflációt befolyásoló, valamennyi tényezőt figyelembe veszi. Ilyen tényezők lehetnek a nyersanyagárak alakulása, a külső inflációs környezet változása, a munkaerőpiaci feltételek, a reálgazdaság helyzete, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók alakulás. A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható.

A közlemény indokolása az infláció alakulásával kapcsolatban leírja, hogy 2018 májusában az infláció 2,8 százalék, míg a maginfláció 2,4 százalék volt. Az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagár növekedése magyarázza. Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is 2 százalék körül alakulnak és elmaradnak a maginflációtól. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, ami az idei év első negyedévében is jellemző maradt. Ennek költségnövelő hatásait ellensúlyozzák a fokozatos munkáltatóijárulék-csökkentések és a társasági adókulcs 2017. évi csökkentése. A bérek oldaláról jelentkező inflációs hatás továbbra is mérsékelt. A tavaszi hónapokban az olajárak jelentősen emelkedtek és érdemben a tavalyi szint fölött alakulnak. Ugyanakkor az eurozónában az inflációs alapfolyamatok az EKB előrejelzései szerint az elkövetkező években is visszafogottak maradnak.

A Magyar Nemzeti Bank épülete. Kép forrása: wikipedia.hu

A Magyar Nemzeti Bank épülete. Kép forrása: wikipedia.hu

A júniusi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index a következő hónapokban az olajár-növekedés miatt átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt. A Fed folytatta a monetáris kondíciók fokozatos szigorítását. Az elmúlt hónapokban a dollár jelentősen felértékelődött, az USA hosszú hozamai tovább emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami a volatilitás általános emelkedése mellett egyes országok esetében heves reakciót váltott ki és hatással volt a kelet-közép-európai régió piacaira is. Az EKB decemberben leállítja ugyan eszközvásárlási programját, ugyanakkor az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euroövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése jelentős hatást gyakorolhat az MNB monetáris politikájára. A nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. – írja a közlemény.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. Ennek érdekében a Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. A közlemény a záró értékelésében kiemeli, hogy a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, a Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció.

/Ary Tamás/

Legfrissebb