Július 20-án zárta ülésszakát az Országgyűlés

  • belföld
  • 2018.07.22
    18:30
  • Parlament.hu, MagyarIdők, MTI
Az Országgyűlés ötvennégy törvényjavaslatot és tizenkét parlamenti határozatot fogadott el a május 8-i megalakulása óta az ülésszak utolsó, július 20-ai napjáig.

Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP kormányalakításával és kétharmados többségével, illetve öt ellenzéki frakcióval (Jobbik, MSZP, DK, LMP, Párbeszéd) kezdte meg munkáját az április 8-i voksolást követően. E mellett egy független és egy német nemzetiségi képviselő is helyet foglal.

Az új összetételű parlament összesen húsz ülésnapot tartott eddig. Az elfogadott törvények 85 százalékát a kormány nyújtotta be, azok közel fele, összesen huszonhat nemzetközi szerződések kihirdetéseit tartalmazza. A parlament a korábbi évekhez hasonlóan most is még az első félévben törvénybe foglalta a következő évi költségvetést, emellett az alaptörvény hetedik módosításáról is rendelkezett.

Az előző ciklust követően ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára szólalt fel a legtöbbször, összesen 73 alkalommal. A felszólalások hosszúsága alapján azonban Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője volt a legaktívabb, aki 42 felszólalásában négy és fél órát meghaladóan fejtette ki véleményét. Az új ciklus első három hónapjában harminchat képviselő nem kért szót.

A képviselők a 2019-es költségvetés elfogadása mellett többek közt új jogszabályokat alkottak a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a szabálysértési törvénybe emelték az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát. A képviselők kivételes eljárásban fogadták el a büntető törvénykönyv módosítását, amelynek hatálya kiterjed a személyszállító járművek jogellenes átalakítására, valamint a hivatalos személyek zaklatására is.

Elfogadta az Országgyűlés pénteken az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt, amely a 1989-es törvényt váltja fel, és kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, közterületeken másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Az új jogszabály kezeli azt a helyzetet is, ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges. Ilyenkor a hatóságnak korábban bejelentett élvez elsőbbséget.

A kormány kezdeményezésére a magánélet védelméről szóló törvényt is elfogadta az Országgyűlés. Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az új törvény szerint a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Azt is törvénybe foglalták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.

A fenti jogszabállyal kapcsolatban a büntető törvénykönyv zaklatással kapcsolatos rendelkezései is megváltoztak. A jövőben két vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.

A képviselők változtattak a szabálysértési törvényen, és kimondták, hogy október 15-től szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen. Az új jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be. Szabálysértési eljárás azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget. Aki ellen szabálysértési eljárás indul, azt a bíróság közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújthatja, pénzbírság nem szabható ki.

Döntött az Országgyűlés arról, hogy a karsztterületeket leszámítva a jövőben nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb és csupán a házi vízigényt kielégítő fúrt kutakat.

A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni.

Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. Párt és pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

A tavalyi, 18 halálos áldozattal járó veronai buszbaleset nyomán a képviselők úgy döntöttek, a jövőben büntetendő lesz a jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetése.

A kiemelt budapesti fejlesztésekről is törvényt fogadott el a Ház. A jogszabály a Budapest diákváros – Déli városkapu fejlesztési program megvalósításának szabályait is meghatározza, valamint a budai Palotanegyed és környezete megújítása és hatékony fejlesztése érdekében két önkormányzati telket von az állami tulajdon körébe.

Az Országgyűlés döntése alapján a filmszakmai közvetett támogatás mértékét 25 százalékról 30 százalékra növelik, hogy ezzel is megőrizzék Magyarország versenyképességét a filmforgatások tekintetében. A képviselők döntöttek arról is, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) irányítása.

Arról is határozott az Ország­gyűlés, hogy a Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetét. A külhoni magyar területekre szervezendő tanulmányi kirándulásokat célzó program forrásai eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepeltek.

A képviselők igent mondtak az atomenergia-törvény módosítására is, a most elfogadott szabályok szerint az a szervezet végezhet szakértői tevékenységet, amely legalább egy, az általa végezni kívánt szakértői területen szakértői minősítéssel rendelkező embert foglalkoztat. A szervezeteket a Magyar Mérnöki Kamara veszi nyilvántartásba.

Forrás: Parlament.hu, MagyarIdők

Legfrissebb